azt hiszem tehetetlen vagyok...

Kedves Szerkesztő!
Segítséget szeretnék kérni egy nagyon furcsa szerelmi-ügyben. Leírnám nagyvonalakban a dolgokat.
Közvetlen környezetem szerint nem vagyok hétköznapian "összerakott" ember.
18 éves lány vagyok, sosem bírtam úgy ránézni egy korombelire fiúra, hogy párként gondoljak rá... Viszont a 25-35 közötti korosztály mindig nagyon vonzott és a viszonzással sem volt baj. Most viszont bajban vagyok. Egy 32 éves Férfiba szerettem bele. Nem tudom hogy történt. Buszsofőr. Nem is ismerem igazán. Sokáig fel sem figyeltem rá. Egyszer belenéztem a szemébe, utána egyre többször figyeltem és aztán arra lettem figyelmes, hogy képtelen vagyok elfelejteni. Mindig itt fészkel a fejemben, mindenről képes vagyok ráasszociálni. Sok dolgot tettem a kapcsolat érdekében. Megszólítottam, beszélgettünk, próbáltam úgy rendezni a dolgaim, hogy Vele utazhassak, próbáltam felhívni a figyelmét játékosan pl: mikor beteg voltam felirattam az orvosommal receptre a következőképpen:
Simon István
dózis: naponta 2x12 óra
aztán próbálkoztam komolyabban, egyszer egy összejövetelre is elhívtam, de semmi. Azt hozzá kell tennem, hogy 70-30%-ban megegyeztünk, hogy eljön az összejövetelre, a 30% az az volt, hogy dolgoznia kellett + nem szereti a nagy társaságokat, de 70% a javamra szolgált. Azért nem jött el, mert annyira fájt a dereka, hogy alig tudott mozogni. Azt nem mondta, hogy amúgy kedve sem lett volna.
Aztán egy közös ismerősünk beszélt vele. Azt mondta át kell gondolnia. Hajlott a kapcsolatra. Kezdtem boldog lenni, aztán egyszercsak azt mondta szálljak le róla. Képtelen vagyok elfelejteni, ez 1 hete történt, azóta csak ha István nevet hallok is sírva fakadok.
Mit tegyek? Még mit tehetnék kettőnk érdekében? 11 hónapja várok és képes vagyok még akár 5x ennyit is várni.
Előre is köszönöm a segítséget.
Üdvözlettel:
Patrícia